A dízel részecskeszűrő tisztítása – DPF/FAP

A modern motorok tervezésében és működésében kiemelt prioritás a kipufogógáz-kibocsátás. Benzinmotorok esetében a problémát már régen megoldották. A benzinmotorok esetében használt katalizátorok hatékonyak és olcsók, de a dízelmotorok valamivel bonyolultabbak. Ezért a dízelmotorok gyártói úgynevezett “részecskeszűrőt” – DPF (dízel részecskeszűrő) vagy FAP (filtre à particules) szűrőt – fejlesztettek ki.

Miért tömődik el a részecskeszűrő?

A legtöbb dízelmotorba beépített DPF vagy FAP szűrővel rendelkező dízelrészecske-szűrő működik, amelynek feladata, hogy az áthaladó kipufogógázokból kiszűrje dízel kormot. A DPF/FAP szűrő felelős a szénhidrogénekből és szénből álló részecskék kibocsátásának csökkentéséért, amelyek nem kerülhetnek a légkörbe. A megtett kilométerteljesítmény során a szűrő eltömődik a lerakódott koromtól. A szűrő nemesfém réteggel van bevonva, amely lehetővé teszi a kipufogógázok pontosabb tisztítását, és lehetővé teszi a regenerálódást is. A regeneráció egy olyan eljárás, amely során magában a DPF szűrőben lerakódott korom eltávozik és csökken benne a nyomás.

A regenerálási folyamatot úgy hozzuk létre, hogy növeljük a hőmérsékletet a szűrőben a káros részecskék minél hatékonyabb elégetése érdekében. A folyamat irányítását általában az autó számítógépe vezérli. A regenerációnak három típusa van: aktív, passzív és kényszerített regeneráció.

Az aktív regeneráció során a szűrő 350 °C -ról 500 °C-ra hevül városi vezetés során, így a lerakódott korom lassan oxidálódik szén-dioxidra, míg a passzív regeneráció során a jármű nagyobb sebességgel halad (általában kb. 3000 fordulatszámon), külvárosi vezetés alkalmával. Így a kipufogógázok körülbelül 600-650 °C-ra hevülnek, aminek következtében a szűrőn lévő részecskék teljesen elégnek és a kipufogócsövön keresztül távoznak. A kényszerített regenerációt számítógép végzi, beleértve több üzemanyag befecskendezését és visszanyerését, hogy a DPF belsejében nagyobb hőmérséklet alakuljon ki, és elégesse a szénlerakódásokat.

A dízelmotorok hátránya, hogy főként alacsony fordulatszámon hatékonyak és gyakran a 800-1800-as fordulatszámon járnak, ami lehetővé teszi a korom felhalmozódását a dízel részecskeszűrőben (DPF). A gond az, hogy a motor normál, alacsony fordulatszámon történő működése során a szűrő eltömődik, és ezért sok probléma merül fel mind az autó mind a környezet szempontjából.

A probléma a motor alacsony fordulatszámú üzemeléséből származik. Terhelés hiányában, a kipufogógáz-szűrő katalizátorának sokkal alacsonyabb a hőmérséklete, mint amennyi szükséges a korom felügyelet nélküli elégetéséhez. A szűrőn belül felhalmozódik a korom és ez vezet a jármű és a környezet szennyeződéséhez. A szűrő három féle módszerrel tisztítható meg a felhalmozott, el nem égett koromtól: aktív, passzív és kényszerített regenerálással.

Hogyan és mikor indítja az ECU motor a regenerálási módot?

A modern motorok tervezésében és működésében kiemelt prioritás a kipufogógáz-kibocsátás. Benzinmotorok esetében a problémát már régen megoldották. A benzinmotorok esetében használt katalizátorok hatékonyak és olcsók, de a dízelmotorok valamivel bonyolultabbak. Ezért a dízelmotorok gyártói úgynevezett “részecskeszűrőt” – DPF (dízel részecskeszűrő) vagy FAP (filtre à particules) szűrőt – fejlesztettek ki.